Előadás a Torinoi lepel 2000 éves történétéről

A Torinoi Lepel egy 437 x 113 cm-es lenvászon darab, melyen egy halott férfi képmása látszik. Torinoban őrzik és sokak szerint Jézus Krisztus temetési leple volt. Mások ezt hevesen vitatják, de mindenesetre nagy érdeklődés tárgya.

Ez az érdeklődés is meglátszott azon az előadáson, amit március 9-én Pályi Gyula a Modenai és Reggio Emiliai Egyetem kémia professzora, Egyetemünk volt diákja, tartott - a K épület olvasóterme megtelt az érdeklődők sokaságával.

A Lepel hitelessége ma még élénk tudományos viták tárgya, sok történész és természettudós kutató foglalkozik e probléma különböző oldalakról való megvilágításával, „perdöntő” bizonyíték nagyfontosságú felfedezésnek számítana.

Az előadás végigkísérte a Lepel történetének fontosabb állomásait, a „felhasználástól” kezdve egészen Torinoig. Különös módon az 1204 és 1349 közé eső időszakról csak homályos adatok vannak, ezeket számos különböző hipotézisbe próbálják meg összerakni. Az 1988-ban végzett radiokarbon elemzések szerint az 1349-ben feltűnt lepel, nem eredeti, 1325 körül készülhetett. E kormeghatározás eredményeit később tudományos alapon is kétségbe vonták, ebben Los Alamos-i és a magyar Izotóp Intézetben dolgozó kutatók munkája volt a legfontosabb. Valószínűleg a mintavételnél volt tévedés.

Érdekes magyar vonatkozása a történetnek, hogy az 1194-94 körül készült Pray Kódex (amiben a Halotti Beszéd első kézirata is található) egyik ábrája a Lepel hitelességének fontos tanúja, mert ábrázol olyan jellegzetes égési lukakat, melyek a mai „példányon” is megvannak. E Kódex üzenete szerint a Lepel sorsát Kr. u. 525-ig, Edesszáig (ma Urfa) tudjuk visszafelé követni. Ezelőtt csak hézagos dokumentáció áll rendelkezésre, bár mind a négy újszövetségi Evangélium megírja, hogy Jézus temetésénél használtak halotti leplet.

Az előadás után a Professzor úr válaszolt néhány kérdésemre.

Ön hisz a csodákban?

Hívő természettudósként keresem az igazságot. Hiszek abban, hogy vannak csodák, de jóval kevesebb, mint ezt sokan hiszik.

A Lepel egy csoda, vagy előbb-utóbb megmagyarázható természeti jelenség?

Jelenleg nem lehet biztosan tudni, hogy hogyan keletkezett – azt viszont igen, hogy soha, semikor, senki nem mondta, hogy tilos lenne kutatni. Hasonló módon az sem kizárt, hogy a legnagyszerűbb csodára is lehet találni természettudományos magyarázatot, bár ez néha ugyanakkora csoda lenne, mint maga a csoda. Kutatni mindig is kell (ismétlem: nem tiltja senki), mert egy jól megfogalmazott kérdésre a válasz hiánya, vagy annak bizonyítása, hogy nincs rá válasz, fontos tudományos eredmény lehet.

Melyik tudományos bizonyítékot tartja a legmegyőzőbbnek a Lepel hitelessége mellett?

Talán a pollen-analízis eredményeit, hiszen a mikroszkóp feltalálása előtt a pollenek gazdag formavilágáról, a XX század előtt pedig ezek nyomozási felhasználásáról nem tudtak semmit. E vizsgálatok révén jól lehet követni a Lepel , más forrásokból ismert, útját Jeruzsálemtől Torinoig. Hibája, hogy sem a pollenek koráról, sem az útirányról nem ad felvilágosítást.

A Lepel hitelességének melyik cáfolatát tartja a legfontosabbnak?

Mai tudásunk szerint a radiokarbon kormeghatározás ilyen, ez a lepel készítéséhez használt növény korát 1325 + 65 év-ben állapította meg, bár mint erre már utaltam, későbbi vizsgálatok szerint ez az eredmény nem tekinthető véglegesnek. A módszer finomodása várhatóan a mérés megismétlését is magával hozza, egyes hírek szerint már tárgyalnak róla...

Mi az ön személyes véleménye a Lepel hitelességét illetően? Mit szeretne hinni: eredeti vagy hamisítvány?

Kutatóként minden eredményre nyitottnak kell lennem, de úgy vélekedek, hogy valószínűbb az, hogy hiteles, mint, hogy nem és ez nem hit kérdése. Világképem ugyanúgy teljes lesz, ha kiderül, hogy hiteles, mint ha ennek ellenkezője.

Halász Tibor

(Előadás a Torinói lepelről, 2010. március 9. 16 óra, OMIKK - Meghívó)