A BME kutatási-fejlesztési-innovációs tevékenysége
A Műegyetem kiemelt célja, hogy az általa művelt tudományterületeken intenzív kutatást
végezzen, innovációs eredményeket érjen el, erősítve a Műegyetem és a gazdaság szereplőinek kapcsolatát.
A BME-n 6 tudományterületen és 31 tudományágban folyik tudományos kutatás. Az MTA kutatóintézeti hálózata
és az egyetemek közötti kapcsolatok erősítése céljából a
karokon
12
MTA Kutatócsoport működik, teljes munkaidőben pedig 27 akadémikus
és 122 MTA doktora fokozattal rendelkező oktató és kutató dolgozik a Műegyetemen.
Egyetemünkön a kutatás-fejlesztés szervezeti keretrendszere a kari tanszékekre és
tudásközpontokra
alapozott. Nyomon követése jellemzően kutatási programokon keresztül történik.
Anyagi ösztönzése két pillérre épül:
- Közvetetten, a költségvetési allokációban megjelenő tudományos pontokon és más, tudományos
teljesítményt elismerő értéktámogatásokon (pl. fiatal oktatók fokozatszerzésének kiemelt támogatása) keresztül
- Közvetlenül, támogatások formájában: állami (európai) kereslet-élénkítő eszközök által (EU
keretprogramjai, NKTH, OTKA, ÚMFT stb. pályázatai), illetve különböző kedvezményekkel, indirekt
támogatásokkal: innovációs járulékon keresztül, adókedvezményekkel. Ide tartozik, hogy a saját
bevételek közé elszámolt k+f tevékenységeknél általánosan élénkítő hatású a belső rezsitérítési
százalékok alacsonyan tartása, és az a tény szintén, hogy a Műegyetem – alapvetően a kutatási
források megszerzésének kiszolgálását segítendő – Pályázati és Projektmenedzsment Csoportot működtet.
A Műegyetemen működő tudásközpontok egy-egy kar gesztorsága alatt végzik
tevékenységüket. Hosszú távú, nagyobb lélegzetű projekteket valósítanak meg az Egyetem tudósai
és a gazdaság szakemberei együttműködésében.
A Műegyetem tudásbázisának és szellemi alkotásainak felmérése, innovációs képességeinek további erősítése
és az innovatív és vállalkozói szemlélet oktatásba beépítése céljából jött létre a Műegyetemi Technológia és Tudástranszfer Iroda.
A
Műegyetemi Technológia és Tudástranszfer Iroda
küldetése, hogy hozzájáruljon az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységek ösztönzéséhez, továbbá a felsőoktatásban
keletkező szellemi termékek hasznosítása alapjainak megteremtéséhez.
A BME 2010. április 16-án
kutatóegyetemi
címet nyert el, programjának kiemelt területei a fenntartható energetika, a járműtechnika, közlekedés és logisztika, a biotechnológia,
egészség- és környezetvédelem, az intelligens környezetek és e-technológiák, valamint a nanofizika, nanotechnológia
és anyagtudomány.
Az alábbi diagramok jól mutatják, hogy a BME a hazai felsőoktatás – alkalmazott
kutatási és fejlesztési területeken mindenképpen – vezető kutatóegyeteme, mely erős alapképzésének
köszönhetően egyszersmind jelentős eredményeket ér el az alapkutatásokban is.
A k+f tevékenység 1 oktatóra és kutatóra jutó 2009. és 2010. évi átlagos forrása és kiadása felsőoktatási
intézményekben (E Ft-ban)
Az egyes intézmények részesedése a KTA által 2009-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft
értékű támogatásból (E Ft)
Az egyes intézmények részesedése az OTKA által 2009-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft
értékű támogatásból (E Ft)
1 oktatóra és kutatóra eső KTA-ból 2009-ben elnyert támogatás, a min. 5 M Ft támogatású projektekből (E Ft-ban)
1 oktatóra és kutatóra eső OTKA-ból 2009-ben elnyert támogatás, a min. 5 M Ft támogatású projektekből (E Ft-ban)
Magyar felsőoktatási intézmények az EU 6. és EU 7. kutatásfejlesztési programjaiban 2009-ben és 2010-ben
1 oktatóra és kutatóra jutó, az EU 7. kutatásfejlesztési programjaiban elnyert támogatás 2009-ben és 2010-ben
átlagosan (E Ft-ban)
A felsőoktatási intézmények publikációinak száma a Web of Science-ben, 2009-2010
1 oktatóra és kutatóra jutó publikációk 2009-ben és 2010-ben átlagosan
A tudományos kutatás fontos műhelyei a
doktori iskolák (DI).
A Műegyetem az 1991/92-es tanévben az országban elsőként vezette be a szervezett doktori képzést.
A BME-n 14 aktív doktori iskola van, átlagosan egy-egy karon kettő, egyes karokon egy vagy három.
Ezzel Egyetemünk az 5. a magyar felsőoktatási intézmények között. A doktori
iskolákba évente nagyjából 200 hallgatót vesznek fel, és hozzávetőlegesen feleannyian szereznek
tudományos fokozatot. A doktori iskolákban kiteljesedő tudományos utánpótlás részeként a BME – az
országban elsőként –
alakított ki.
A hallgatók
tudományos diákköri (TDK)
tevékenysége szintén e célt szolgálja, a gyakorlat szerint a TDK tevékenység tipikusan a tudományos
kutatási módszerek megismerésére, kisebb, tudományos igényű feladatok megoldására irányul. Évente
mintegy 650 hallgató vesz részt a műegyetemi konferenciákon, ami a nappali tagozatos hallgatói
létszám mintegy 5%-a. A kétévente megrendezett országos konferenciákon a BME nappali tagozatos
hallgatóinak nagyjából 1 %-a fordul meg. 2011-ben a
XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencián
10 hallgatónk, ill. oktatónk szerzett Pro Scientia és a Mestertanár elismerést.
Az intézmények egy hallgatójára jutó OTDK pályamunkák és 1-3. helyezések száma a 2011. évi OTDK alapján
A tudományos kutatást segítendő a BME egységes adatbevitelre épülő
publikációs (illetve disszertációs) adatbázist (PA)
hozott létre.
A PA elsődleges célja olyan önkéntes adatfeltöltésen alapuló intézményi adatbázis
létrehozása, melynek segítségével az oktatók, ezen keresztül az intézmény(rész) tudományos tevékenysége
egységes szempontrendszer szerint minősíthető. A BME PA jelenleg 97 ezer művet és közel 150 ezer hivatkozást
tartalmaz, mely folyamatosan bővül. Az adatbázist a Műegyetem könyvtára
(BME-OMIKK)
működteti, szintén itt szerkesztik az Egyetem angol nyelvű tudományos folyóiratát a
Periodica Polytechnica-t (PP).
A BME többféle módon hasznosítja kutatási-fejlesztési termékeit:
- Alapvetően szerződéseken keresztül, azaz jogi úton. Jellemzően ipari partnereivel
köt szerződéseket, melyekben anyagi ellenértékért cserében átengedi létrehozott intellektuális
vagyonelemeit. Ennek szabályait a BME
Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata
tartalmazza.
- Különösen fontos egyetemi érdekek esetén tulajdonosi pozíciók szerzésével, azaz
hasznosító vállalkozások létrehozásával. A karok igyekeznek olyan hasznosító vállalkozásokat létrehozni,
melyekben a kar szervezetét leképezhetik, és ezzel érve el, hogy a hasznosító vállalkozás legkevésbé
térjen el az eredeti kari missziótól. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar ilyen úttörő kezdeményezése a
VIKING Zrt.
- Az
Innotech Műegyetemi Innovációs Park Kft.
az Egyetem és a XI. Kerületi Önkormányzat közös tulajdonában álló vállalkozás. Elsődleges célja, hogy segítse az
Egyetem innovációs tevékenységének üzleti hasznosítását, lehetőség szerint bevonva kerületi vállalkozásokat.
A Kft. az elmúlt években több sikeres pályázaton is részt vett, ezúton próbálja bevételeit bővíteni, több
esetben konzorciális együttműködésben az Egyetemmel.