Hely emblémája   Súgó
Kijelzőlap címsávjának képe
A műegyetemi kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos hírek és publikációk (korábbi anyagok)

Korábbi hírek, publikációk:

  • A legjobbak között a Periodica Polytechnica Civil Engineering
    A világ építőmérnöki folyóiratai közül a 17-25. helyen áll az immár több mint 1 éve impakt faktorral rendelkező műegyetemi tudományos folyóirat. Sokéves munka eredményeképpen kapott nagyon jó minősítést a lap és szerkesztőbizottsága (főszerkesztője Dr. Lógó János, a Tartószerkezetek Mechanikája Tanszék egyetemi docense, tagjai nemzetközileg elismert szakemberek).
    Az elért eredmény értékét növeli, hogy Magyarországon egyelőre kevés impakt faktoros tudományos folyóirat létezik, s szintén nagyon kevés építőmérnöki vonatkozásban az egész világon. A PhD-hallgatók számára pedig kiemelkedő lehetőséget jelent, hogy saját egyetemük ilyen minősítést elnyert folyóiratában publikálhatnak.

  • Prima Primissima Díjas műegyetemi oktató
    Az idén nyolcadik alkalommal rendezték meg 2010. december 3-án a Művészetek Palotájában a Prima Primissima Díj átadó ünnepségét. Az Építészet és Építőművészet kategória nyertese Balázs Mihály DLA, docens, egyetemünk Középülettervezési Tanszékének tanszékvezető-helyettese lett. A díjazottról több információt itt olvashat.

  • Műegyetemi oktatók az MTA új doktorai között
    2010. december 1-jén MTA doktori oklevelet vehettek át:
    Ivanyos Gábor matematikus, a BME címzetes egyetemi tanára
    Kovács Gyula biológus-orvos, a Kognitív Tudományi Tanszék egyetemi tanára
    Pávó József villamosmérnök, a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék docense
    Simonné Sarkadi Lívia vegyészmérnök, az Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék docense
    Veszprémi Károly villamosmérnök, a Villamos Energetika Tanszék csoportvezető docense
    Vörös Gábor gépészmérnök, a Járműváz és Könnyűszerkezetek Tanszék vezetője, egyetemi tanár
    Zsáry Árpád gépészmérnök, egyetemi tanár, 18 évig a Gépelemek Tanszék vezetője

  • Újra műegyetemi oktató részvételével népszerűsítették a tudományos kutatást
    A Magyar Innovációs Szövetség több éve működő ifjúsági tudománynépszerűsítő programja, a Tudományos Hasznos Emberi (THE) roadshow keretében 2010. november 9-én a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakközépiskolában került sor újabb ismeretterjesztő alkalomra. Egyetemünkről ezúttal Dékány Donát, a Villamoskari Hallgatói Innovációs Központ igazgatója beszélt a diákoknak versenyképességről, innovációról, kreativitásról. (Forrás: www.innovacio.hu)

  • Támogatás kiemelkedő fiatal műegyetemi tudósoknak
    A European Research Council (Európai Kutatási Tanács) összesen 580 millió euróval díjazza azt a 427 pályakezdő kutatót, akik sikeresen szerepeltek a Starting Grants (Kezdő támogatások) pályázaton. A személyenként 2 millió eurós támogatással a kiemelkedő kutatók megvalósíthatják úttörő ötleteiket bármely kutatási ágazatban. A támogatott pályázók között öt magyar kutató van, közülük ketten a Műegyetem fiatal kutatói: Csonka Szabolcs adjunktus és Simon Ferenc tud. munkatárs, mindketten a Fizika Tanszék oktatói.

  • A közlekedési dugók megoldására szolgáló kutatások újabb eredménye
    Stépán Gábor akadémikus, egyetemünk Gépészmérnöki Karának dékánja, valamint Orosz Gábor, a University of Michigan oktatója évek óta kutatják a közlekedési dugók kialakulásának okait és megoldásának lehetőségeit. A Philosophical Transactions of the Royal Society legújabb számában számolnak be eredményeikről az angol Eddie Wilsonnal közösen. A könyvről részletesebb ismertető itt olvasható.

  • Harsányi István-díjak átadása kiemelkedő műegyetemi doktori értekezésekért
    A Manager Képzés Alapítvány által 1991-ben alapított pályázatot 2004 óta a Magyar Innovációs Szövetség szervezi és gesztorálja. A Harsányi István-díjjal a menedzsment témakörben készített kiemelkedő színvonalú diplomatervek, PhD-disszertációk, illetve tudományos diákköri munkák készítőit ismerik el. Az ösztöndíj egyik támogatója a műegyetemi Pro Progressio Alapítvány is. Az alapítvány kuratóriuma a 2010. évben összesen 12 pályázót részesített a díjban, köztük két, egyetemünkön készített kiemelkedő doktori értekezést:
    Bite Katalin Emese (doktorandusz, Közlekedésgazdasági Tanszék, témavezetők: dr. Legeza Enikő, dr. Bokor Zoltán): A térinformatika alkalmazása a repülőtéri folyamatok hatékonyságának növelésére
    Fésüs Ágnes (doktorandusz, témavezető: Hronszky Imre): A bizonytalanság értelmezése a jövőkutatásban és az innovációkutatásban

  • BME-ELTE tudományos siker Lisszabonban

  • Nyertes BME-s szakkollégiumok
    A NEFMI által meghirdetett 2010. évi felsőoktatási szakkollégiumi pályázaton mindössze 8 nyertes pályázó összesen közel 18 M Ft támogatásban részesült. Ebből egyetemünk 2 szakkollégiuma mintegy 3,5 M Ft-os támogatást szerzett (BME Építész Szakkollégium és BME Közlekedésmérnöki Szakkollégium).

  • Műegyetemi oktatók az idei Nemzetközi Diákolimpia csapatvezetői között
    A Magyar Tudományos Akadémián Pálinkás József MTA-elnök és Cseh László világ- és Európa-bajnok úszó, egyetemünk hallgatója köszöntötte a kiválóan szereplő magyar versenyzőket 2010. szeptember 8-án. A magyar középiskolások matematikából, kémiából, fizikából, informatikából és földrajzból is remekeltek a 2010-es nemzetközi diákolimpiákon. A helyezések itt olvashatók.
    A Műegyetem néhány oktatója csapatvezetőként és csapatfelkészítőként járult hozzá a sikerekhez: a 41. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián három arany- és két bronzérmet szerzett, 80 ország között a 6. helyen végzett magyar csapat egyik vezetője dr. Tasnádi Tamás, a Matematikai Intézet adjunktusa volt, a csapat felkészítője pedig Vankó Péter, a Fizikai Intézet munkatársa.

  • A BME 2009. évi kutatás-fejlesztési tevékenysége

  • Ismét műegyetemistáé az első helyezés az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen
    2010. június 10-én a Csodák Palotájában került sor az ünnepélyes díjosztásra immár 19. alkalommal. Az idén 91 pályamunkából választott a neves szakemberekből álló zsűri. A versenysorozatban hárman részesültek első díjban, köztük Balassi Márton és Horváth Dávid (utóbbi egyetemünk hallgatója), akik olyan számítógépes modellt dolgoztak ki, amely segítségével az iskolákban oktatható az ökológia, rekonstruálni lehet vele konkrét eseteket, melyek megértése közelebb visz a környezeti tudatosság megerősödéséhez. A zsűri döntése értelmében az első helyezettek képviselik Magyarországot a fiatal tudósok szeptemberben, Lisszabonban megrendezendő versenyén, Balassi Márton pedig részt vehet Stockholmban a Nobel-díj idei átadásán is. Erről a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) által felkért négyfős zsűri döntött, amelynek tagja volt Hunyadi Áron, egyetemünk hallgatója is, a 2009. évi SIYSS magyar résztvevője. A Stockholm International Youth Science Seminar (SIYSS) magyarországi képviselője, a MISZ 2002 óta minden évben delegálhat egy fiatal magyar kutatót a Nobel-díj átadási ünnepségén és az azt megelőző egyhetes stockholmi tudományos fórumon való részvételre. (Forrás: www.innovacio.hu)

  • Újra műegyetemi oktató részvételével népszerűsítették a tudományos kutatást
    A Magyar Innovációs Szövetség több éve működő ifjúsági tudománynépszerűsítő programja, a Tudományos Hasznos Emberi (THE) roadshow keretében 2010. június 1-jén a békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégiumban hallgathatta sok érdeklődő diák a programot. Weltsch Zoltán, egyetemünk Járműgyártás és Javítás Tanszékének tanársegédje "Tanuljunk a természettől!" címmel beszélt különleges tapasztalatokról, a természet és a műszaki tudományok kapcsolatáról. Előadásában kiderült, milyen kapcsolatban áll a zsiráf és a földmunkagép, a robotrepülő és a méhek, vagy hogyan kapcsolódhat a denevér és a radar. A természet csodáit megfigyelve a mérnökök egyre gyakrabban tudnak új elveket és felhasználást kidolgozni, ha a természet által évezredek alatt csiszolt rendszereket és élőlényeket figyelik. (Forrás: www.innovacio.hu)

  • Műegyetemi innovációs projektek a Kairos Summit-on New York-ban
    Négy magyar projekt, köztük műegyetemi hallgatóké is a kiállítók között volt New Yorkban az innovatív fiatalokat és egyetemi hallgatókat tömörítő Kairos Society találkozóján áprilisban, ahol - idén első alkalommal - egy 16 diákból és három cégvezetőből álló delegáció képviselte Magyarországot. Az esemény csúcspontja a New York-i tőzsde épületében megtartott kiállítás volt, amelyen a 100 leginnovatívabb start up vállalkozást mutatták be. Ennek „Technológia” kategóriájában két magyar projektet, a Leonar3DO-t és a Lacertát is döntősnek jelöltek. Végül az „International” kategóriában kiosztott díjat hozta el a magyar delegáció, Rátai Dánielékkel az élen. Ennek eredményeképpen május végére a Szilícium-völgybe kaptak meghívást egy újabb találkozóra. Az elért eredmény azért is nagyon jelentős, mert a Kairos Summit nemcsak találmány alapú vállalkozói kezdeményezések bemutatására hivatott, hanem azoknak a fiataloknak biztosít találkozási lehetőséget, akik a holnap vezetői és befolyásos gazdasági szereplői lesznek.
    A kiállításon bemutatott innovációk:
    Rátai Dániel (BME) és Kárpáti Zoltán (PTE): Leonar3DO (háromdimenziós rajzolást segítő eszköz)
    Orosz Bálint, Orosz Gergely, Kapui Ákos és Zöld László (BME, Digitalmania nevű csapat): Green Watering projekt (intelligens öntözőrendszer)
    Weiszl Miklós (SOTE): Lacerta (biotechnológiai csontrekonstrukciós találmány)
    Kovács Patrik (KGRE): a golfot megreformáló távolságmérő berendezés (Forrás: www.eduline.hu)

  • Ismét műegyetemista népszerűsítette az egyetemi életet és a tudományos kutatásokat
    A Magyar Innovációs Szövetség több éve működő ifjúsági tudománynépszerűsítő programja, a Tudományos Hasznos Emberi (THE) roadshow keretében április végén a váci Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnáziumban került sor Szatmári Tamás előadására, aki a BME-VIK Hallgatói Innovációs Központ képviseletében beszélt a műegyetemi hallgatói életről és az egyetem nyújtotta kihívásokról, valamint a megvalósított álmokról. (Forrás: www.innovacio.hu)

  • Fiatal műegyetemi kutatók a 2010. évi Akadémiai Ifjúsági Díj kitüntetettjei között
    A díjat az MTA főtitkára az akadémiai tudományos kutatóhelyen dolgozó 35 év alatti fiatal kutatók szakmai munkájának ösztönzésére és a kiemelkedő tudományos eredmények elismerésére alapította.
    Az elismerést az alábbiak nyerték el Egyetemünkről:
    Szilágyi Imre Miklós, az MTA-BME Anyagszerkezeti és Modellezési Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, a Nanoméretű volfrám-oxidok előállítása, szerkezete és alkalmazása a fényforrásiparban és gázszenzorokban című pályamunkájáért.
    Ujj Viktória, az MTA-BME Szerves Kémiai Technológiai Tanszéki Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, P-heterociklusok reszolválása borkősav származékokkal című pályamunkájáért.
    Kézsmárki István, az MTA-BME Kondenzált Anyagok Fizikája Kutatócsoport tudományos munkatársa, a Kölcsönható elektronrendszerek fázisdiagramja: optikai spektroszkópiai, mágnesezettség és transzport vizsgálatok című pályamunkájáért.
    Nagy Krisztina, az MTA-BME Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, A karórágás (levegőnyelés) kialakulása és gyógykezelése lovaknál című pályamunkájáért.

  • Műegyetemi oktatók az MTA új tagjai között

  • Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2010
    A 2010. május 13-14-én a Magyar Tudományos Akadémián, ill. a Parlamentben tartandó programsorozat fővédnöke Sólyom László köztársasági elnök lesz. A rendezvényen számos műegyetemi oktató tart előadást. A teljes program megtekinthető többek között a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Innovációs Szövetség honlapján is.

  • Magyar műegyetemi aranyérem a fenntarthatósági olimpián
    2010. április 14-19. között az amerikai Houstonban, Texas államban harmadik alkalommal került megrendezésre az I-SWEEEP (International Sustainable World (Energy, Engeenering & Environment) Project Olympiad) elnevezésű nemzetközi tudományos verseny. A 3 kategóriában (mérnöki, energia és környezetvédelem) meghirdetett versenyen 70 országból több mint ezer diák vett részt. A versenyre idén a Magyar Innovációs Szövetség Kajtár Mátét, Egyetemünk hallgatóját, MAFITUD-tagot delegálta, „Veszélyes folyadékok biztonságos tárolása a föld alatt” című munkájával, mellyel tavaly a 18. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen első helyezést, az EU Fiatal Tudósok Versenyén pedig különdíjat nyert. A houstoni olimpián aranyéremben részesült, mely 1000 dollár pénzjutalommal is jár.

  • 2010-es magyar innovációs díjak, elismerések műegyetemi vonatkozása
    A bírálóbizottság által - a díjazottakon kívül - kiemelt elismerésben részesült egy olyan innovációs teljesítmény, amelyben Egyetemünk egyik tanszéke, oktatója is részt vett. Ez a „Környezetorientált talajművelési technológia (3E) és géprendszer” nevű innováció, amelyben a SEED-IMEX Kft. (Kisbér), a BME Gép- és Terméktervezési Tanszék (dr. Jóri J. István egyetemi tanár), valamint a SOKORÓ Ipari és Kereskedelmi Kft. (Tét) dolgozott közösen.

  • Piaci ismeretek, marketing stratégiák műegyetemi módra
    Az Innostart Alapítvány a korábbi évekhez hasonlóan idén is szervez tréningeket ebben a témakörben. Az idén április 28-án rendeznek egynapos intenzív kurzust. A korábbi képzéseken is nagy sikerű előadásokat tartott Egyetemünk egyik oktatója, dr. Petruska Ildikó docens (BME GTK Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék). Többek között azokra a kérdésekre ad választ, hogy mi történik a piacainkon, hogyan tudjuk a versenytársaktól megkülönböztetni magunkat vagy hogyan tartsuk meg a vevőinket, ügyfeleinket. Az INNOSTART napi munkakapcsolataira és a képzésen szerzett visszajelzésekre támaszkodva most ebben a témakörben mélyebb ismereteket nyújtó intenzív tréninget szervez.

  • A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének új műegyetemi tagja lett
    A Közgyűlés nem akadémikus, de tudományos fokozattal rendelkező tagja lett többek között dr. Aszódi Attila, Egyetemünk Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, egyetemi docens is. A közgyűlésben a szűkebb értelemben vett tudományos kérdések megtárgyalása mellett az országos közéletet érintő stratégiai programok kidolgozásában-alakításában is szerepet vállalhatnak a képviselők.

  • Műegyetemi oktató kapta 2010-ben a Polányi Mihály Díjat
    Nyulászi László, az MTA doktora, Egyetemünk Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékének professzora 2010. március 12-én vette át az MTA által rendezett ünnepségen a rangos tudományos díjat, melyben az elméleti kémia, a spektroszkópia és főként a foszforkémia területén elért jelentős eredményeiért részesült. Nyulászi professzor ismeretlen vegyületek előállításának és stabilizálásának lehetőségeit vizsgálja a számítógépes kémia eszköztárával és több mint 130 tanulmányt jegyez rangos nemzetközi szakfolyóiratokban.

  • Műegyetemi oktató is részt vesz a Kutatási és Tudománypolitikai Tanács munkájában
    A 2010. február 17-én megalakult tanács a K+F területet érintő stratégiai jelentőségű kérdésekben a magyar kormány javaslattevő, véleményező, tanácsadó és döntés-előkészítő testületeként működik, emellett ellátja a szakterület koordinációs feladatait. A tanács tagja Somlyódy László akadémikus, egyetemi tanár, Egyetemünk oktatója is (Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, ÉMK).

  • Nyertes BME-s szakkollégiumok
    Az OKM által meghirdetett felsőoktatási szakkollégiumi pályázaton 32 nyertes összesen közel 40 M Ft-tal támogatásban részesült.
    Ebből Egyetemünk 5 szakkollégiuma mintegy 8 M Ft-os támogatást szerzett összesen:
    BME Építész Szakkollégium, BME Management Szakkollégium, BME Építőmérnöki Szakkollégium, Liska Tibor Szakkollégium, valamint a Simonyi Károly Szakkollégium.

  • IAESTE InSiDE a Műegyetemen
    Az IAESTE - Magyar Mérnökhallgatók Egyesülete még 2009-ben hirdetett országos versenyt elsősorban gépész- és villamosmérnök hallgatók számára. A zsűri által győztesnek választott pályaművet, a Molnárkát és a másik négy megvalósított találmányt egy utazó kiállítás keretein belül 7 felsőoktatási intézménybe, köztük Egyetemünkre viszi el az IAESTE csapata az idén tavasszal. Egy kiállítás keretében többek között megtekinthető lesz a Hungaro Sphere, a Robotino, Gauss-kerék, fémhabok, a Gömböc, kartonbútorok, Microsoft Surface, terméktervező hallgatók tervei, illetve prototípusok, a Kitchen Budapest projektjei, az Ozone Network standja, valamint az InPulse verseny során megépített modellek. Emellett személyes találkozásra nyílik lehetőség a termékek tervezőivel, feltalálóival, illetve a hallgatók ellátogathatnak különleges technológiákat alkalmazó üzemekbe, fejlesztőlaborokba is.

  • Műegyetemi oktató csapatvezetők a 40. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián
    A megmérettetés még tavaly nyáron zajlott le Mexikóban, de idén január végén köszöntötte a résztvevőket és felkészítőiket a miniszterelnök és az oktatási miniszter. A versenyen 68 országból összesen 316 diák mérte össze tudását. A magyar csapat a nem hivatalos, országok közötti pontversenyben a 12. lett. Az ötórás elméleti fordulóban a Föld-Hold rendszer mozgásával, az atomok lézeres hűtésével kapcsolatos, valamint a csillagok mérete és hőmérséklete közti kapcsolatra vonatkozó feladatokat kellett megoldani. A kísérleti fordulóban két optikai mérést kellett elvégezni: az egyikben a fény hullámhosszát kellett mérni egy borotvapenge élén kialakult elhajlási kép alapján, a másikban pedig a csillám kettőstörését kellett tanulmányozni. A nagyon jó eredményeket elért csapat vezetői Dr. Vankó Péter docens (Fizika Tanszék, TTK) és Dr. Tasnádi Tamás (Analízis Tanszék, TTK) adjunktus voltak.

  • Egyetemünk oktatóinak tudományos munkásságával kapcsolatos eredmények bemutatása

  • A Gömböc a sanghaji világkiállításon
    A világkiállítás magyar pavilonjának központi eleme lesz az Egyetemünk oktatói (Dr. Domokos Gábor és Dr. Várkonyi Péter - Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék) által létrehozott találmány. A látogatók egy interaktív térben ismerkedhetnek majd meg a Gömböc tulajdonságaival. Bővebben: http://www.gomboc.eu

  • A Szilárd Leó Díj 2010. évi egyik kitüntetettje Egyetemünk oktatója
    A Magyary Zoltán Felsőoktatás Közalapítvány által létrehozott díjjal olyan világszerte elismert eredményt felmutató tudósokat jutalmaznak, akik személyes tekintélyüket iskolateremtő felelősségérzettel párosítva segítik elő fiatal munkatársaik, egyetemi hallgatóik sikeres pályáját. Az idei díjazottak között van Dr. Pukánszky Béla, az MTA levelező tagja, a Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék (VBK) tanszékvezető professzora. A vegyészmérnöki tudományok egyik legösszetettebb területével, a fizika és kémia határterületén elhelyezkedő műanyagkémiával foglalkozik. Nemzetközileg is elismert kutatói tevékenysége során sikeres erőfeszítéseket tett természetes erősítőanyagok és biológiailag lebontható műanyagok előállítására. Eredményeit 137 publikációban jelentette meg. Nyolc külföldi iparvállalatnál, köztük jó nevű világcégeknél tevékenykedett. Volt tanítványai és munkatársai közül többen ma már kutatóintézetek, iparvállalatok meghatározó kutatói.

  • A Szent-Györgyi Albert Díj 2010. évi kitüntetettjei között Egyetemünk oktatói
    A felsőoktatás területén az iskolateremtő, a nemzetközi elismertségű munkát végzőknek adományozható kitüntetést évente a Magyar Kultúra Napján adják át 15 fő részére. Az idei díjazottak között van Dr. Dán András egyetemi tanár (Villamos Művek és Környezet Csoport, Villamos Energetika Tanszék, VIK), illetve Dr. Lantos Béla egyetemi tanár (Irányítástechnika és Informatika Tanszék, VIK).

  • Továbbjutott BME-s pályázat a 19. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny I. fordulójában
    A beérkezett 91 pályázatból 52-t fogadott el és javasolt kidolgozásra a rangos zsűri (tagjai között találhatók Egyetemünk oktatói is: Gordos Géza, a Távközlési és Médiainformatikai Tanszék professor emeritusa és szintén ennek a tanszéknek tanszékvezető egyetemi tanára, Sallai Gyula). A továbbjutottak közül egy pályázatban szerepel Egyetemünk hallgatója: Informatikai modellezés és helyi hálózat az ökológia tanításának szolgálatában. A pályázók: Horváth Dávid (BME VIK) és Balassi Márton (ELTE IK), konzulensük Réti Mónika (OFI). A hallgatók már a 2009. évi VIK TDK-n is közös dolgozattal szerepeltek (Manipulált ökoszisztémák mikroszimulációja). (Forrás: www.innovacio.hu)

  • Infokommunikációs gazdasági társaság a BME-n
    BME-Infokom Innovátor Nonprofit Kft. néven gazdasági társaság kezdte meg működését Egyetemünkön. A társaság az 1998-ban alakult Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központ tevékenységének folytatója, melyet a BME, az ELTE és több ipari cég alapított. A gazdasági társaság tevékenysége elsősorban infokommunikációs hálózatok tervezésére, a multimédiával kapcsolatos szolgáltatások, személyre szabott és helyfüggő médiatartalomra vonatkozó szolgáltatások, illetve intelligens közlekedési alkalmazások fejlesztésére irányul. A szervezet a Kooperációs Kutatási Központok számára 2008-ban a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében kiírt pályázat keretében 500 M Ft támogatást nyert. A BME-Infokom Innovátor Nonprofit Kft. legnagyobb tulajdonosa az egyetem 100%-os tulajdonában lévő BME-VIKING Zrt. (Forrás: www.edupress.hu)

  • Világsiker várományos a közös ITware-BME fejlesztésű MOTIware
    Az alkalmazást kifejlesztő ITware Kft. Egyetemünkkel közösen nyert K+F pályázati támogatást. A közel egyéves fejlesztéssel tavaly a barcelonai mobil világkongresszuson mutatták be a MOTIware-t, amely az idén már platform-függetlenül ötvözi a mobiltelevíziózást a közösségi szájtok élményével. A fejlesztő cég és a BME Mobil Innovációs Központjának (MIK) közös pályázata EU-s vállalati innovációs támogatást is elnyert. A MIK olyan Common Mobile Platform-nak nevezett általános programozási környezetet hozott létre, amely lehetővé teszi, hogy általa az új alkalmazások egy „gombnyomásra” elérhetővé válhassanak az összes ismert mobil operációs rendszer számára. Jelenleg a Windows-t, a JAVA-t és a Symbiant futtató rendszerekre képesek átültetni az új programokat, de 2010-ben már az iPhone és az Android telefonok számára is születhetnek majd futtatható verziók. A MOTIware-t demo videója: www.motiware.tv. A cég a műegyetemi képzést is támogatja az együttműködés mellett: a VIK TDK-konferenciáján zsűritagként vettek részt, s az ő támogatásuknak is köszönhetően néhány fiatal tehetség anyagi elismerésben is részesült (az új mobiltelefon-alapú számítógépes egér vagy a többfajta telefonon is használható mobil BitTorrent fájlmegosztó alkalmazás kifejlesztésén dolgozó TDK-nyertes hallgatók). (Forrás: itware.hu)

  • Műegyetemi oktatók és hallgató a 2009. évi Gábor Dénes díjasok között
    2009. decemberében ünnepélyes keretek között adták át a hazai és nemzetközi Gábor Dénes-díjakat az Országházban. A díjat Jamrik Péter villamosmérnök, okleveles közgazdász, szabadalmi ügyvivő hozta létre 1989-ben a NOVOFER Alapítvány vezérigazgatójaként. Az évek során egyre rangosabb, elismertebb kitüntetést a technikai és természettudományok terén kimagasló innovatív teljesítményt nyújtó kutatók és műszaki szakemberek vehetik át. A díjat odaítélő kuratórium egyik tagja Ginsztler János professzor, az Anyagtudomány és Technológia Tanszék (GPK) tanszékvezető egyetemi tanára is.
    A rangos elismerés műegyetemi díjazottjai:
    Gábor Dénes Díj: Palkovics László gépészmérnök, az MTA levelező tagja, tanszékvezető egyetemi tanár (Gépjárművek Tanszék, KSK) és Székely Vladimír villamosmérnök, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár (Elektronikus Eszközök Tanszék, VIK)
    In Memoriam Gábor Dénes kitüntetés: Michelberger Pál, akadémikus, korábbi rektor
    Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíj: Antal Norbert V. évfolyamos közlekedésmérnök hallgató („Lean kultúra fejlesztése a Coca-Colánál” című munkájáért).

  • Műegyetemi oktató nemzetközileg elismert eredményei a nanotechnológia és napenergia kutatások területén
    A Talentum- és Nemzetközi Gábor Dénes-díjas Gali Ádám Egyetemünk Atomfizika Tanszékének oktatója, aki egy amerikai kutatócsoporttal együttműködve azt vizsgálta, hogyan hasznosíthatók a szilícium nanokristályok egyedi tulajdonságai a napelemcellák fejlesztésében. A vizsgálatok eredményei a nano-kutatás egyik legnevesebb nemzetközi folyóiratában, a Nano Letters 2009. novemberi számában jelentek meg (http://pubs.acs.org). A publikációról az amerikai Materials Research Society (Anyagtudományi Társaság, http://www.mrs.org) hivatalos kiadványában nemrégiben recenziót közölt.
    A fiatal kutató kutatási eredményei azt mutatják, hogy nanokristályok sajátosságainak kihasználásával javítható lenne a civil életben hasznosítható napelemek teljesítménye. Ezek hatásfoka ugyanis jelenleg alacsony, mindössze 6-7 százalék körüli, melynek oka, hogy a beeső napfény energiájának jelentős része nem elektromos árammá, hanem hővé alakul, vagyis elvész. Kutatásai során igazolta, hogy a nanokristályokban, ahol az egyes kristályok mérete a nanométeres tartományba esik, ez a folyamat másképpen játszódik le, amelynek eredményeképpen az ilyen kristályokon alapuló napelemcellákból jóval hatékonyabban nyerhető ki elektromos energia, mint a jelenleg forgalomban lévő napelemekből. Az eredmények azért kiemelkedő jelentőségűek, mert a korábban elfogadott állásponttal szemben igazolták, hogy a többszörös gerjesztések kialakulásának valószínűsége függ a kristályok anyagától, felületük minőségétől és a közvetlen környezetüktől is. Gali Ádám úgy véli, akár néhány éven belül elkészülhetnek az első, egyelőre még nem kereskedelmi céllal gyártott, nanokristályokon alapuló napelemtáblák, amelyek hatékonyabban olcsóbb energiát biztosítanak. (Forrás: www.mta.hu)

  • Műegyetemi professzor is részesült a magyar kulturális élet egyik jelentős elismerésében, a Pro Renovanda Díjban
    Somlyódy László akadémikus, egyetemi tanár (Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, ÉMK) is átvehette 2010-ben a Magyar Kultúra Napján a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány fődíját. A professzor munkásságát a szakmai elismeréseken túl az utóbbi időben a hazai kulturális élet egyéb különleges díjával is értékelték: 2009 végén részesült a Hazám-díjban, melyet értékőrző és értékteremtő életműve elismeréseként vehetett át.
    A Pro Renovanda Díj bizonyos értelemben szintén életműdíj, ugyanis nemcsak szakmai munkáját ismerték el, hanem azt az elmúlt húsz éves törekvését, hogy a vízzel kapcsolatos kutatásaival hozzájáruljon a magyar felsőoktatás, a nemzeti tudománypolitika, a hazai kutatás-fejlesztés és az egész szakmája előrehaladásához. Mindkét díj esetében figyelemre méltó a kitüntetettek névsora, tudósokkal, a kultúra képviselőivel, költőkkel, írókkal, szobrászokkal, művészekkel együtt kapta az elismerést, mely számára szokatlan értékű kitüntetés.
    Az akadémikus munkatársaival egy összeállítást készít, ami a magyar vízgazdálkodás helyzetét elemzi, foglalkozik a kihívásokkal és a kitörési lehetőségekkel. Osztrák együttműködésben a Fertő-tó vizét is közösen vizsgálják a szomszédos ország szakembereivel. Korábban ő vezette azt a kutatócsoportot, amelyik azt vizsgálta, szükséges-e a Balaton folyamatosan apadó vízszintjének a pótlása. (Forrás: www.mta.hu)

  • MTA Q2
    2009. december 17-én írta alá a sajtó képviselői előtt Varga István, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter és Pálinkás József, az MTA elnöke azt a 9,5 milliárd Ft értékű beruházás finanszírozási szerződését, mely létrehozza az MTA Q2-t. A projekt megvalósításával olyan akadémiai tudáscentrum jön létre a BME területén 2012. december végéig, amely korszerű lehetőséget teremt az akadémiai, a felsőoktatási, és közvetlenül a versenyszféra piaci kutatásainak, ezáltal is hosszabb távon elősegítheti gazdaság versenyképességének növelését. Az MTA-Q2 otthont ad többek között az MTA Kémiai Kutatóközpontjának, az MTA Enzimológiai Intézetének, továbbá az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének is. (Forrás: www.mta.hu)

  • Ismét műegyetemi oktató népszerűsítette a tudományos kutatásokat
    A Magyar Innovációs Szövetség immár 3 éve működő ifjúsági tudománynépszerűsítő programja, a Tudományos Hasznos Emberi roadshow keretében a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumában 2009. december 1-jén került sor Dr. Kiss István docens (BME VIK Villamos Energetika Tanszék) előadására "Villamos energetika, szupravezetők" címmel. A fiatal kutató elmesélte, hogyan indult természettudományos karrierje, miért lett vegyész és milyen szépségeket, szakmai kihívásokat talál egy kutató a szerves kémia területén. Saját szakterületéről is hozott példákat, hogy mennyire szükség van a természettudományos szakemberekre hazánkban, milyen gazdasági és társadalmi előnyt jelent a műszaki szakemberek munkája az ország életében. (Forrás: www.innovacio.hu)

  • Robothadviselés és a Műegyetem
    A 2009. november 24-én Budapesten megrendezett 9. Robothadviselési konferencián többek között elhangzott, hogy az NKTH Jedlik Ányos Program támogatásával megvalósuló Interjam projekt kiváló példája az egyetemközi és ipari együttműködésnek. A négytagú konzorciumban a Sagax Kft., a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt., a BME és a ZMNE vesz részt. A projekt célját, az integrált elektronikai felderítő és zavaró rendszer fejlesztését illetően, az egyetemi partnerek közül a BME a technológiai alapokat, a ZMNE pedig a katonai környezetben történő hasznosíthatóságról való tudást biztosítja.

  • IAESTE Bosch InPulse verseny fődíját BME-s hallgatók nyerték
    Az IAESTE - Magyar Mérnökhallgatók Egyesülete 2009-ben első alkalommal szervezte meg az IAESTE Bosch InPulse versenyt a Magyar Innovációs Szövetség és a Frissdiplomás Kft. szakmai támogatásával. A megmérettetés témája az IDŐgép volt, célja pedig olyan ötletek bemutatása, melyek egy folyamatot meggyorsítanak, megkönnyebbítenek, s ezáltal időt nyerhetünk az élet bármely területén. A versenyre 20 pályamű érkezett be, a bírálóbizottság rangsorolása alapján 12 csapat kapott esélyt ötlete prezentálására a HVG állásbörzén, melyek közül a legjobb 6 részesült pénzügyi támogatásban a megvalósításhoz, hogy modellt építsenek tervükből. A megvalósult tervek bemutatása és a verseny döntője 2009. november 20-án, a Bosch Hatvan telephelyén zajlott. A bírálóbizottság elnöke Dr. Becker László, Budapest főmérnöke volt. A hat döntős csapat közül öt mutatta be továbbfejlesztett ötletét és megvalósult találmányát, melyek közül végül a verseny fődíját, félmillió forintot, a Molnárka névre hallgató univerzális mentőhajónak ítéltek oda, melyet a BME két diákja, Urbin Ágnes és Lőrincz Dániel, valamint a MOME hallgatója Carlos Alberto Vasquez készítettek. (Forrás: www.innovacio.hu)

  • Egyedülálló kezdeményezés a BME Virtuális Valóság Laboratóriumában
    A BME Immerzív Interaktív Média és Virtuális Valóság Laboratóriumában működik egy biztonsági kiképzőkörnyezet. A labor ötletgazdája dr. Takács Barnabás, akinek a nevéhez fűződik egy, a fóbiakezelésre kifejlesztett virtuális valóság [1], illetve egy otthoni orvosdiagnosztikai rendszer [2] kifejlesztése. Legutóbb olyan virtuális környezetet hozott létre munkatársaival, amiben testőröket és vagyonőröket lehet képezni valódi gyakorlófegyverekkel. A felhasználó gázpisztollyal lőhet virtuális céltáblákra, de akár túszdrámát is lehet szimulálni a rendszerrel. Ezt a rendszert felhasználva olyan képességeket lehet kifejleszteni valakiben biztonságos és megismételhető körülmények között, amiket a valós életben tud majd használni éles szituációban. A beleélés attól lesz mélyebb, hogy az ember nem egy kis monitort figyel, hanem a virtuális környezet a körülötte levő falakon jelenik meg. Ezt hozza létre a laborban felépített rendszer, aminek eredménye a három falon található, ötméteres Windows, a rendszer lelke pedig egy egyszerű PC. Kifejezett cél volt, hogy megfizethető rendszer szülessen, így a kutatók otthoni használatra szánt „kütyükből” építkeztek, az egész rendszer bőven kijön egymillió forintból. Egy, a videojátékok világaira emlékeztető 3D környezetet, a Patrolt is kifejlesztették Szíjártó Gáborral és Gáspár Balázzsal közösen. A labor egyébként magántőkéből jött létre azért, hogy a technológia megjelenjen az egyetemen, és közelebb hozzák a diákokhoz. Távolabbi cél, hogy a különböző biztonsági és egyéb cégek ebben értéket lássanak, és befektessenek. (Forrás: index.hu)

  • Ismét műegyetemi oktató népszerűsítette a tudományos kutatásokat
    A Magyar Innovációs Szövetség két éve működő ifjúsági tudománynépszerűsítő programja, a Tudományos Hasznos Emberi roadshow keretében a Budenz József Gimnáziumban november 20-án került sor Szécsi László PhD-hallgató (BME VIK Irányítástechnika és Informatika Tanszék) előadására "Számítógépes játékok - műszaki csúcsteljesítmények" címmel. A fiatal kutató sok színes bemutató videóval illusztrálta a számítógépes játékok grafikai megoldásait és a hátteret, hogy egy-egy játék élethű, valós időben lejátszódó folyamatai mögött milyen rengeteg mérnöki munka, pontos, precíz számítás áll. (Forrás: www.innovacio.hu)

  • Fiatal műegyetemi tudósnő elismerése
    A L'ORÉAL Magyarország és a Magyar UNESCO az MTA védnökségével idén már 7. alkalommal hirdette meg ösztöndíjpályázatát, amelynek célja, hogy a fiatal tudós nőket és kutató szakembereket kiemelkedő és gyakorlatba vehető tudományos eredmények elérésére serkentse, továbbá ösztönözze és előmozdítsa a magyar nők helyzetét a tudományos és kifejezetten kutatói pályán. Az Ádám Veronika akadémikus által vezetett zsűri idén három komoly kutatási eredményért adott ki díjat, ebből az egyik díjban Egyetemünk oktatója-kutatója, dr. Toldy Andrea részesült (BME GPK Polimertechnika Tanszék). Az elismerést a polimer anyagtudományok széles területét felölelő, a környezetbarát égésgátolt polimer rendszerek kifejlesztéséért, a polimerek értéknövelő újrahasznosításának kutatásáért kapta. A fiatal tudósnő számára ennek a kitüntetésnek legnagyobb értéke, hogy felhívja a figyelmet a természettudományok és a műszaki tudományok fontosságára, s talán bíztatás lehet a pályaválasztás előtt álló lányok számára, hogy ezen a területen is lehetnek nőként sikeres kutatók. (Forrás: www.mta.hu)

  • A Magyar Tudományos Akadémián átadták a XXIX. OTDK kitüntetéseit
    A műegyetemista Pro Scientia Aranyérmesek és az Egyetemünkön oktató Mestertanárok névsora itt található. Továbbá Máriás Antal Emlékérmet kapott két műegyetemi iskolateremtő senior oktató is: Dr. S. Nagy Katalin egyetemi tanár, intézetvezető (BME GTK Társadalomismeret Intézet) és Dr. Selényi Endre egyetemi tanár (BME VIK Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék).

  • Nyertes műegyetemi kutatás-fejlesztési pályázatok (2009. szeptember-október)
    A magyar - dél-koreai kétoldalú kormányközi TéT projekt (2010-11) műegyetemi nyertese:
    Dr. Jobbágy Andrea (BME VBK Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszék)
    A MECENATÚRA programban támogatott műegyetemi projektek:
    - Középiskolások az élvonalbeli kutatásban: a tehetséggondozástól az önálló kutatásig (BME TTK Fizika Tanszék)
    - Külföldön rendezendő nemzetközi konferenciákon előadás tartása:
    Dr. Barbarics Tamás (BME VIK Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék)
    Homoródi Krisztián (BME ÉMK Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék)
    Kocsis Gábor (BME VIK Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék)
    Krámer Tamás (BME ÉMK Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék)
    Sokoray Varga Béla (BME ÉMK Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék)
    Az OTKA által támogatott, a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó műegyetemi alapkutatások:
    - Élettudományok témában
    Tömösközi Sándor (BME VBK Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszék): A búza sütőipari minőségének összefüggése a sikér és a pentozán összetétellel (konzorcionális pályázat az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetével); Elnyert támogatás: 15 057 e Ft
    - Műszaki és természettudomány témában
    Ginsztler János (BME GPK Anyagtudomány és Technológia Tanszék): Növelt hőmérsékleteken üzemelő, nagyszilárdságú acélok korszerű élettartam növelési módszerei; Elnyert támogatás: 49 109 e Ft
    Benyó Zoltán (BME VIK Irányítástechnika és Informatika Tanszék): Kép által vezetett sebészeti beavatkozások és nukleáris képalkotás biztonsági és pontossági funkcióinak fejlesztése; Elnyert támogatás: 37 203 e Ft

  • Műegyetemi oktatónak is kitüntetéseket adott át az MTA elnöke a Magyar Tudomány Ünnepén

  • Junior Príma Díjas műegyetemista építészek
    2009. október végén ismét kiosztották a Junior Prima Díjakat a Magyar Építészet és Építőművészet Kategóriában. Az elismerést 10 frissen végzett, vagy tanulmányait rövid időn belül befejező építész kaphatja meg tavaly óta (ekkortól támogatja a TriGranit a magyar építészet-építőművészet kategóriát). A 8750 eurós díj 8 nyertese közül 7 Műegyetemen végző vagy végzett fiatal szakember: Dobos Zsófia (Rajzi és Formaismereti Tanszék), Fazekas Katalin (Középülettervezési Tanszék), Haraszti Lívia (Rajzi és Formaismereti Tanszék), Jószai Ágnes (Középülettervezési Tanszék), Oroszlány Miklós (Középülettervezési Tanszék), Tánczos Tibor (Középülettervezési Tanszék), Vesztergom Ádám (Lakóépülettervezési Tanszék). (Forrás: www.edupress.hu)

  • Nyertes BME-s szakkollégiumok 2009-ben
    Az OKM által minden évben kiírt pályázatnak idén 32 szakkollégium a nyertese, ebből 5 műegyetemi (összesen 7,6 M Ft értékű támogatási összeggel). Az összes elnyert támogatás (38,7 M Ft) egyötödét lehet tehát a BME-s hallgatók öntevékeny szakmai fejlesztésére fordítani. A nyertesek: Építész Szakkollégium 2 M Ft, Simonyi Károly Szakkollégium 2 M Ft, Liska Tibor Szakkollégium 1,5 M Ft, Management Szakkollégium 1,1 M Ft, Építőmérnöki Szakkollégium 1 M Ft.

  • Ismét műegyetemi részvétellel zajlott a Tudományos Hasznos Emberi Tudománynépszerűsítő Roadshow
    A Magyar Innovációs Szövetség október eleji, a budapesti Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban tartott programján közel 150 fős, 11. és 12. osztályos diákközönség előtt tartott előadást Dr. Bokor József akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének tudományos igazgatója, a BME Közlekedésautomatikai Tanszék tanszékvezetője. Az "Informatika a járműautomatikában" című videós-képes bemutatóját a diákok nagy érdeklődéssel fogadták.

  • Németországi ösztöndíj mérnökhallgatóknak
    Ünnepélyes díjátadó keretében tíz kiváló mérnökhallgató írhatott alá ösztöndíjszerződést a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft-vel és a Budapesti Fejlesztési Központtal szeptember végén. Egyetemünk hallgatói egy szemesztert tölthetnek a Karlsruhe-i Egyetemen, ahol európai szintű tudást és tapasztalatot szerezhetnek és nemzetközi szakmai kapcsolatokat is kiépíthetnek.

  • A Pro Progressio Alapítvány díjátadó ünnepsége
    A 2009. szeptember végén átadott díjakkal Egyetemünk alapítványa a műszaki és természettudományi tárgyak oktatásának támogatását és az ezt oktató pedagógusok elismerését kívánta elősegíteni. Eszközfejlesztési támogatásban 11 középiskola részesült kb. 4 millió Ft értékben, ösztöndíjat pedig 7 tanár kapott, egyenként 350 000 Ft értékben.
    Az ünnepségen Péceli Gábor, Egyetemünk rektora jelenlétében Pálinkás József, az MTA elnöke és Pakucs János, a Pro Progressio Alapítvány kuratóriumi elnöke, a MISZ tiszteletbeli elnöke adta át a támogatást tanúsító okleveleket.

  • A BME 2008. évi K+F pályázati eredményei

  • Műegyetemi oktató az Academia Europaea új tagja
    A londoni székhelyű AE 115 új tagot választott, köztük három magyart: Pálinkás József fizikus, az MTA elnöke, Somogyi Péter neurobiológus, az oxfordi egyetem professzora, az MTA levelező tagja, és a most megválasztott nyolc hölgy egyikeként Kovács Ilona pszichológus, viselkedéskutató, a BME Kognitív Pszichológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Az új tagok beiktatására az AE 2009. szeptember végén megrendezett kongresszusán került sor. A több mint 2000 tagot számláló londoni székhelyű intézmény 1988-ban jött létre, fő célja a tudományos kutatás fontosságának széleskörű tudatosítása az európai társadalomban. A szervezet támogatja a nemzetek és tudományterületek közötti együttműködésre épülő kutatómunkát, valamint független tanácsadó testületként is működik az európai kormányok, politikai szervezetek és más intézmények számára a tudományos kutatás és az oktatás témaköreiben.

  • TECH nyertes műegyetemi pályázatok
    A Nemzeti Technológia Program (TECH) 2009. tavaszi pályázati felhívásának támogatott pályaművei között a BME-nek 6 nyertes pályázata van (a 20 nyertes pályaműből). Összesen 4 alprogramban az Egyetem által elnyert összeg 494 280 eFt. A nyertesek: a Mobil Innovációs Központ, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (a kar és két tanszéke is nyertes önálló pályázó), valamint a Műegyetemi Természet- és Sporttudományi Egyesület. (Az eredmények részletesen itt tekinthetők meg.)

  • Ismét nagy sikerrel zajlott a Kutatók Éjszakája a Műegyetemen
    Egyetemünk az idén is több mint 10 helyszínen kínált majd 30 féle programot a káosz matematikájától kezdve az aktív zajelnyomáson át az élelmiszerbiztonság témaköréig, továbbá a látogatók sörösdoboz-roppantási kísérletben vagy vízrakéta indításban is részt vehettek. A szeptember 25-i éjszakát megelőzően kerekasztal-beszélgetésre is sor került a Millenárison „Hogyan lesz a tudásból termék?” címmel, ahol többek között részt vett Prof. Domokos Gábor, Egyetemünk oktatója, a Gömböc megalkotója is. A beszélgetés olyan témákat járt körbe, mint az innováció jelentése, az eredmények hasznosításának kultúrája, vagy a menni-maradni kérdés a kutatói életpályában. A beszélgetés során abban mindenki egyetértett, hogy kreativitás terén nem szenvedünk hiányt. A problémák között kiemelték a mentorok és mesterek hiányát, akik adott esetben felkarolnának egy-egy tehetséges diákot, hogy aztán hosszú évek kutatása után talán létrejöhessen egy piacképes termék. Domokos Gábor professzor elmondta, hogy ez annál is fontosabb, mivel a kutatások csekély százaléka jut csak el az innováció fázisába, hogy végül termékké váljon.

  • Műegyetemi oktató mobiltelefonos és számítógépes hálózatok fejlesztésével kapcsolatos kutatómunkája Finnországban
    Kertész János akadémikus, a BME professzora a komplex rendszerek kutatásával foglalkozik, különösen azok a hálózatok érdeklik, amelyek a társadalmi kapcsolatok és az infokommunikációs rendszerek közötti összefonódásról tanúskodnak. Így például feltérképezik a mobiltelefonos és elektronikus levelezési hálózatok, és olyan társadalmi vonatkozású információs hálózatok működését, mint az iwiw vagy a facebook. Kutatják ezeknek a rendszereknek struktúráját és dinamikáját. A professzor a jövőben részben a helsinki műegyetemen folytatja majd munkáját, ahol az Academy of Finland és a TEKES (Finnish Funding Agency for Technology and Innovation) által meghirdetett FiDiPro programban Finland Distinguished Professornak választották finn kollégái, akikkel már egy évtizede működik együtt. A komplex rendszerek vizsgálata és a hálózatkutatás szinte "magyar tudomány": olyan világhírű magyar matematikusok alapozták meg ezt a szakterületet, mint Rényi Alfréd vagy Erdős Pál. (Forrás: www.mta.hu, 2009. szeptember 17.)

  • Tudományos Hasznos Emberi műegyetemi kutatások
    A Magyar Innovációs Szövetség THE programja keretében szeptember 22-én, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban népszerűsítette a tudományt közel 150, 11. és 12. osztályos diák körében. Az egyik szakmai előadást Weltsch Zoltán, a BME Járműgyártás és -javítás Tanszékének tudományos munkatársa tartotta. A fiatal kutató "Napjaink diagnosztikai eljárásai a járműiparban" című színes előadása, a látványos videó- és fotóanyag felkeltette a fiatalok érdeklődését, a program végén több diák is érdeklődött, hogy milyen szakon kell végeznie ahhoz, hogy ilyen érdekes témákkal foglalkozzon.

  • Újabb műegyetemista sikerek: a 18. Ifjúsági Tudományos és Innovációs tehetségkutató versenyen idén elért első helyezett hallgatóink sikerei az Európai Unió által szervezett Fiatal Tudósok Versenyén
    A 21. nemzetközi döntőt 2009. szeptember 11. és 15. között rendezték meg Párizsban, ahol 32 országból 76 pályázat képviselője vett részt. Harmadik helyezést ért el újfajta óraszerkezetével Hunyadi Áron, aki "Synchronometer: egy új mechanikai koncepció" című pályamunkájával szerepelt. Az újfajta mechanikus kar- és zsebóraszerkezet a gravitáció káros hatásait képes egy másodperc töredéke alatt kompenzálni. A szerkezet látványos, az eddigi megoldásoknál lényegesen egyszerűbb, jobban működik, és gyártása költséghatékonyabb. Kajtár Máté, aki a veszélyes folyadékot tároló föld alatti tartályok nagy pontosságú hibahely-meghatározásával pályázott, a szervező francia nemzeti kutatási központ különdíjával, egy szakmai tanulmányúttal térhetett haza. A díjátadó ünnepségen részt vett többek között az EU kutatásért felelős igazgatója is. (Forrás: www.mti.hu)

  • A 2009. évi Mestertanár Aranyérem és Pro Scientia Aranyérem műegyetemi kitüntetettjei

  • Magyar EUREKA elnökség várható 2011-2012-ben
    2009. június 19-én Lisszabonban került megrendezésre a portugál elnökséget lezáró EUREKA-konferencia és miniszteri találkozó. Magyarország 1992 óta vesz részt az együttműködésben, a 20 éves évfordulóra pedig kész elvállalni az elnökséget. Az EUREKA projektek legújabb nagysikerű fejlesztése az Egyetemünk és a norvég G-I Flex Kft. együttműködéséből született SUPERFLEXROBOT projekt. A SUPERFLEXROBOT egy, a hagyományos ipari robotoknál gyorsabban és egyszerűbben programozható, ezért a kis- és középvállalkozások szempontjából lényeges kis szériás gyártásra alkalmas, intelligens látórendszerrel felszerelt hegesztő robot. A fejlesztés nagy tetszést aratott a konferenciával párhuzamosan zajló „Innovációs napok” kiállításon. (Forrás: www.nkth.gov.hu/aktualis-hirek-esemenyek/eu-elnokseg-utan-eureka)

  • Várhatóan 2010 első negyedévében kerül sor a BME-n tervezett első magyar műhold felbocsátására
    Egyetemünkön tervezik az első magyar műholdat, a Masat-1-et, melynek neve a „magyar” és a „satellite” szavak összevonásából keletkezett. A fejlesztői csapat mérnökhallgatókból és doktoranduszokból áll, akik az Elektronikus Eszközök Tanszékével és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékkel dolgoznak együttműködésben, a fejlesztésben a BME Űrkutató Csoport nyújt szakmai segítséget. A Masat-1 fejlesztés elsősorban oktatási célú, de példaprojektnek is szánják, melynek segítségével a jövőbeli hallgatóknak bemutathatják egy műhold fejlesztését. A projektnek minden lépése a magyar fejlesztői csapat feladata, vagyis ez egy pilot projekt. A csapat tagjai 2006 óta több hasonló nemzetközi projektben vettek már részt, de ez az első alkalom, hogy teljesen önállóan valósítanak meg egy feladatot a frekvenciák lefoglalásától egészen a kilövés megszervezéséig. A műhold formailag egy 10 centiméteres kocka, és legfeljebb 1 kilogramm tömegű lehet. A kis tömeg és méret bonyolult és gondos tervezést igényel, hiszen a szerkezetnek el kell viselnie a kilövéssel járó mechanikai hatásokat, működnie kell vákuumban és szélsőséges hőmérsékleten is. A Masat-1 projekt másik fontos eleme a földi állomás, ami egy rádióból, egy erősítőből, egy antennaforgató berendezésből és egy, ezeket összefogó számítógépből áll. A földi állomás a Műegyetemi Rádió Clubban működik. 2009. március 29-én sikeresen lezajlott az első magyar műhold földi állomásának tesztelése. A tesztsorozat egyik része volt a Nemzetközi Űrállomással történő kapcsolatfelvétel. Az űrállomásról magyar válasz érkezett, Charles Simonyitól. A földi állomáson nem csak az űrállomásról küldött jelet tudták fogadni, válaszolni is tudtak a magyar származású űrturistának. A válaszadás azért volt fontos, mert ugyanazt az állomást használták hozzá, amivel a későbbiekben a Masat-1-et is irányítani fogják. (Forrás: www.edupress.hu)

  • A Műegyetem a Nature-ben és a Science-ben

  • A 18. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny BME-s díjazottjai

  • Unitech 2008 Felsőoktatási Technológia Transzfer Fórum,
    2008. március 11. - előadások


  • BME sikerek az IBM Faculty Award programjában

  • Új DNS detektálási módszer a Műegyetemről

  • Évtizedes sejtés igazolása a Műegyetemen

  • BME-s siker az Amerikai Számítástudományi Társaság 2006. évi versenyén

  • Alternatív hajtású kisautó a BME-ről


Copyright © 2012 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem