Családi ereklyével gazdagodott a Műegyetem gyűjteménye

Szily Ádám az egyetemnek ajándékozta azt a Sevre-vázát, amelyet dédapja a magyar kormány képviselőjeként kapott az 1875-ös párizsi nemzetközi méteregyezmény tárgyalásaikor.

A Rektori Tanácsteremben, ahol idősebb és ifjabb Szily Kálmán rektorok emlékét portréik őrizik, megtartott találkozón Czigány Tibor rektor köszöntötte Szily Ádámot és a családját: „Különlegesen fontos a Szily család a Műegyetem számára, hiszen egyedülálló módon idősebb és ifjabb Szily Kálmán, apa és fia, Szily Ádám dédapja és nagyapja is a BME rektorai voltak. Abban a korban a rektorok egy-két évig voltak hivatalukban. Idősebb Szily Kálmán 5 éven, míg fia ifjabb Szily Kálmán 3 éven keresztül vezette az egyetemet, ez pedig jól mutatja mennyire elfogadott, népszerű tagjai voltak a tudományos életnek. A Szily család élete a műegyetemi hallgatók és oktatók tragédiájával is összekapcsolódik, hiszen Szily Ádám édesapja Szily József műegyetemi tanár Hazlovban vesztette életét. A BME tisztelettel őrzi Szily professzorok emlékét. Nagyon örültem, amikor Dunai professzor úr továbbította Szily Ádám levelét, aminek köszönhetően ma itt találkozhatunk. Köszönöm Dunai László fáradozását is a mai találkozás megvalósulásáért!”

Szily Ádám dédapjától való idézettel kezdte beszédét: ”A hosszú élet nem érdem, hanem szerencse. A ránk bízott vagy magunkra vállalt teendők lelkiismeretes elvégzése sem érdem, hanem kötelesség.” Majd felelvenítette, hogy dédapja a család szándéka ellenére választotta a mérnöki, tudományos pályát. Az egyik nagyhatalmú rokon megbotránkozásában így szólt Szily Kálmán apjához: „Ádám remélem nem fogod tűrni, hogy Kálmán fiad szégyent hozzon tisztes családi nevünkre azzal, hogy inzsenyér válik belőle?” Bécsben, Zürichben, Berlinben és Heidelbergen tanult, majd 1865-ben foglalta el katedráját a Királyi József Műegyetemen, amelynek később öt éven keresztül 5. rektora volt. Tudományos pályája és érdeklődése azonban hirtelen irányt vált. Ötvenéves korában végképpen lezárja fizikai kutatásait, és ettől kezdve új tudományszakjának, a magyar nyelvtudománynak szenteli magát. Szily Kálmán 1889-1905 között az Akadémia főtitkára volt, 66 éven át szolgálta az országot, ebből 31 éven keresztül dolgozott a Műegyetemen.

A váza örököse örömlét fejezte ki, hogy az ötvenes években titokban külföldre került tárgy, most ünnepi keretek között térhet vissza és a legméltóbb helyre, a Műegyetemre kerül.

"A váza évtizedeken keresztül Szily Kálmán akadémiai szolgálati lakásában volt. 1958-ban a lakás felszámolásával a vázát unokája, Dr. Szathmáry Zoltánné, született Szily Klára vette át. Hozzám a 80-as évek közepén került. Az érzés, hogy méltó helye ennek az emléktárgyakat csak ott lehet ahol Szily Kálmán hosszú a tudományoknak szentelt élete legtermékenyebb szakaszát élte, addig erősödött bennem, míg a döntést, a Vázát a Műegyetemen átadni, cselekedet követte. Leírhatatlan jó érzés ezt a hosszú vándorutat befejezettnek tudni." - mondta Szily Ádám.

Szily Kálmán és Kruspér István 1870-ben Párizsban elvégezték a magyar és a francia méter etalon összehasonlítását, így a két tudósnak minden magyar méterhez köze van. Ezt követően az MTA javaslatára Magyarország delegátusaként részt vettek a Párizsi Nemzetközi Méter-Kongresszuson, ahol a mértékegységeket rögzítették.

A küldöttek munkájukért a nevükkel ellátott Sevre-vázát kaptak tiszteletdíjként.

A Kruspér István nevével ellátott vázát a Nemzeti Múzeumban őrzik.

A Szily család adományának köszönhetően a másik delegátus vázája Műegyetemen kerül majd kiállításra.

A párizsi Nemzetközi Méteregyezményt 1875 május 20-án 17 ország írta alá (Argentina, Belgium, Brazília, Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Oroszország, Oszmán Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia, Norvégia, Peru, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, USA, Venezuela).

A Szily család és a Műegyetem közös története az adományozó Szily Ádámmal szakadt meg. Bölcsész doktor vegyész édesanyját, aki 1955-ben a Nehézvegyipari Kutatóintézetben volt műszaki fordító, főnöke Polinszky Károly figyelmeztette arra, hogy Ádám fia ezzel a névvel ne is remélje, hogy felveszik a Műegyetemre. A család 1957-ben Braziliába emigrált, így Ádám már a Sao Paulo-i Eduardo Prado Szakfőiskolán végezte el a vegyész üzemmérnöki szakot. A fizika és a család kapcsolatát húga, Lépine-Szily Alinka atomfizikus a Sao Paolo-i Egyetem professzora viszi tovább, aki az MTA Arany János-éremmel kitüntetett külső tagja.

Czigány Tibor rektor szerint napjaink energiaválságában felértékelődik az atomenergia szerepe, így könnyen elképzelhető egy jövőbeli együttműködés Szily Alinkával, hiszen a BME rendelkezik tanulmányi atomreaktorral, és erős nukleáris technológiai képzéssel. Végül ígéretet tett, hogy az egyetemi polgárok méltó helyen láthatják majd az ereklyét.

A találkozó végén Szily Ádám és a meghívott vendégek megtekintették a Műegyetem alapításának 240. évfordulójára elkészült Látogatóközpontját.

 

 

 

 

 

Rektori Kabinet Kommunikációs Csoport-KJ

Fotók: Geberle B.