Állandó kiállítási tárgyként a világ egyik legjelentősebb kortárs művészeti gyűjteményében, az egyik legnagyobb francia közkönyvtárban kapott helyet a Gömböc.

A párizsi Pompidou Központban állították ki a világ legnagyobb, nyilvánosan megtekinthető, egy darabból gyártott Gömböcét, amelyet az egyik feltalálója, Domokos Gábor építészmérnök, a BME Építészmérnöki Kar (BME ÉPK) Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszék, Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék egyetemi tanára, az MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetője, és Roger Mansuy francia matematikus mutatott be a nagyközönségnek Párizsban.

A 2006-os magyar találmány egy körbejárható, alulról megvilágított vitrinben, állandó kiállítási tárgyként kapott helyet a világ egyik legjelentősebb kortárs művészeti gyűjteményének helyet adó intézményben, az egyik legnagyobb francia közkönyvtár közepén. Az egyedi Gömböc 500-as sorszáma a nemzetközi könyvtári katalógus osztályozására utal, ahol ez a szám a matematikát és a természettudományokat jelöli.

„Fantasztikus, amikor valakinek sikerül bebizonyítania, hogy a lehetetlen nem létezik” - mondta megnyitó beszédében Habsburg György párizsi magyar nagykövet, a Műegyetem díszpolgára, aki nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy egy magyar találmány bekerült a Pompidou Központ állandó gyűjteményébe. Emlékeztetett arra, hogy a tudományos kérdések kutatása kiemelt helyet élvez Magyarországon, szerinte ennek egyik bizonyítéka, hogy 16 magyar származású Nobel-díjast jegyez a világ.

Franciaországban 2011-ben állították ki az első Gömböcöt. A szenzációs magyar találmány a párizsi Henri Poincaré Intézet tárlatának kitüntetett helyén látható, 1928-as sorszáma megegyezik a vendéglátó matematikai központ alapításának évével. Az intézet gyűjteményében mintegy száz kiállított matematikai modell látható, ám magyar találmány korábban nem volt köztük.

A Pompidou Központban az eddig gyártott legnagyobb monolitikus, azaz egy darabból készült Gömböc modellt állították ki. Anyaga az Egyesült Államokból származó víztiszta plexi. A 30 centiméter magas, 26,7 centiméter széles, 33,3 centiméter hosszú műtárgy tömege 25,5 kilogramm. A különleges, nagy értékű modell magyarországi gyártását Albrecht Ottó támogatta, Párizsba történő kiszállításában a külügyminisztérium futárszolgálata nyújtott segítséget.

A Gömböc 17 éve kezdődött szerteágazó felhasználásában - a művészetektől a gyógyszeriparon át az űrkutatatásig - Domokos Gábor saját bevallása szerint „csak egy epizódszereplőnek” érzi magát, hiszen ma már sokan mások használják a Gömböcöt és írnak róla cikkeket.

A Gömböc inspirálta többek között az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatóit a szájon át bevehető mRNS-vakcina megalkotásában. (A témáról a bme.hu egy korábbi írásában számolt be – szerk.) Hasonló módon BME kutatóinak eredményei kulcsszerepet játszottak a cukorbetegek számára készített modern inzulinadagoló kifejlesztésében is. (A kutatási eredmények részletei a bme.hu korábbi írásában olvashatók – szerk.)

A kétórás bemutatót követően Domokos Gábor az MTI-nek Párizsban elmondta: immáron külső tagként vesz részt a NASA Mars-missziójában, elsők között kapja meg a marsjáró által készített felvételeket, és morfológiai témában ad tanácsokat.

„A kövek jelenlegi formája, kontúrja alapján meg tudjuk mondani, hogy eredetileg mekkora lehetett, amikor elkezdett kopni, és ez nagy segítséget nyújt a geológusoknak. A repedésmintázatok alapján pedig arra következtetünk, hogyan keletkezett egy kő” - hangsúlyozta a kutató.

A kutatásból származó matematikai modellel egy kavics egyensúlyainak száma és helyzete alapján meghatározható annak eredeti mérete. Ez a számítás segített abban, hogy a Curiosity marsjáró felvételein látható kövekből a feltalálók a NASA-val közösen bizonyítsák, hogy a Marsot valaha jelentős méretű folyók szelték át.

„A morfológiai kérdéseknek egy új nyelve látszik kialakulni, amelyben a Gömböc volt a kezdőlökés. Az derült ki, hogyan lehet a formákról beszélni a számok nyelvén” - mutatott rá a műegyetemi kutató. „Paradigmaváltást jelent ennek e nyelvnek a felismerése: hiszen, ha a természet által a formákba beleírt számokat sikerül kiolvasni, akkor egy értelmes osztályozáshoz eljutva le lehet írni a formák változását, fejlődését” - tette hozzá.

Mára több ezer különféle Gömböc található a világ számos országban. Az egyedi, sorszámozott darabok állandó kiállítási tárgyként láthatóak a világ leghíresebb egyetemein és múzeumaiban, többek között Oxfordban, a Princeton Egyetemen, valamint a windsori kastélyban. A legnagyobb, 4,5 méter magas első kültéri Gömböc-formájú szobor pedig Budapesten, a Corvin Sétányon, míg az úgynevezett könnyű Gömböcök akár online is beszerezhetők.

A Gömböc elmélete fiatal kutatókat is inspirál: egyikőjük Regős Krisztina, a BME ÉPK Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszék elsőéves doktoranduszhallgatója, aki mentora, Domokos Gábor szakmai támogatásával egy 50 éves matematikai sejtés igazolásában ért el sikereket. (A téma kapcsán a bme.hu készített interjút a fiatal kutatóval – szerk.). A közelmúlt szenzációja, hogy Regős Krisztina tanulmánya megjelent a világ egyik legtekintélyesebb folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciencesben (PNAS). A publikáció elkészítésében a Bázeli Egyetem, valamint a Berni Egyetem kutatói mellett Domokos Gábor, továbbá a grafénnal kapcsolatos kutatásaiért 2010-ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetetett Konstantin S. Novoselov professzor is részt vett. (A tanulmány részletei az alábbi hírben olvashatók a bme.hu-n  - szerk.)

MTI nyomán TZS

Fotók forrása: Magyarország Nagykövetsége, Párizs - Fb-oldal