Stépán Gábor a Műegyetem első Bolyai-díjasa

A Bolyai-díj Magyarország legrangosabb civil alapítású tudományos díja, amelyet a tudományos életben nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket elérő személyek kaphatnak meg.

Ünnepélyes keretek között a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében Novák Katalin köztársaségi elnöktől Stépán Gábor akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Mechanikai Tanszékének egyetemi tanára vette át a Bolyai-díjat. A köztársasági elnök kiemelte: Stépán Gábor élő példa arra, hogy a tudomány motorja a kíváncsiság, amely a gyermekkorból fakad. Hozzátette: a tudomány bölcsője is a család, hiszen a szülők feladata nemcsak kielégíteni, hanem megőrizni, táplálni a gyermek kíváncsiságát, s ezzel a jövő tudósait nevelni. Stépán Gábor a díjbizottság egyhangú döntése alapján érdemelte ki az elismerést.

Perczel András szerkezeti kémikus professzor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke a díj kapcsán elmondta: „A Bolyai-díj alapításával célunk nemcsak az volt, hogy a tudományos életért és a fejlődésért példaértékű munkát végzők eredményeit elismerjük, hanem az is, hogy a szélesebb közönség is megismerje ezeket az eredményeket. Stépán Gábor hazai és nemzetközi munkásságával és érdemeivel kétségtelenül méltó nagykövete lesz a magyar tudománynak.” 

A Bolyai-díj Stépán Gábornak való odaítélésével a Kuratórium előszőr ismer el hagyományos mérnöki pályán tevékenykedő kutatót, amely hozzájárulhat a mérnöki szakma népszerűségének újbóli növekedéséhez.

Stépán Gábor 69 éves Széchenyi-díjas gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) professzora. Tudományos munkássága már az egyetemi évek alatt elkezdődött, több TDK és OTDK I. díjat nyert, negyedéves korában az egyetemisták nemzetközi matematika versenyén 3. díjat nyert. 1982-ben kandidátusi fokozatot, 1994-ben pedig MTA doktora címet szerzett. Tudományos munkásságát elismerve 2001-ben az MTA levelező, majd 2007-ben az MTA rendes tagjává választották. 2011-2017 között az MTA Műszaki Tudományok Osztályának elnöke volt. 2013 óta az Európai Akadémia tagja, számos külföldi egyetemen volt rövidebb-hosszabb ideig vendégkutató, pl. California Institute of Technology, Newcastle University, Delft University of Technology, University of Bristol. Stépán Gábor fő kutatási területe a nemlineáris és az időkésleltetett dinamika, amelynek számos mérnöki, gyakorlati alkalmazása van, néhány példa: az általa kidolgozott tervezési módszerekkel lehet munkadarabok gyártását többszörösen hatékonyabbá tenni, a gépek alkatrészeinek számát drasztikusan csökkenteni és egyúttal a gyártást jelentősen felgyorsítani. Gépek működése közben keletkező rezgések csökkentésével kapcsolatos munkája eredményeképp csendesebb járműveket lehet gyártani. Autók gördülési zaja (kerékzaja) csökkenthető az általa kidolgozott gumiabroncs-talaj érintkezési modell segítségével. Ő adott magyarázatot az autópályákon látszólag minden ok nélkül kialakuló ún. fantomdugókra, és annak megelőzésére kidolgozott szabályozási módszereit ma már több országban az új autópályák tervezésénél figyelembe vesznek. Elméleti és kísérleti eredményei hozzásegítenek gyógytornásztató robotok biztonságos és pontos működéséhez.

Számos hazai és nemzetközi pályázat témavezetője, amiből kiemelkedik, hogy Kelet-Európában az első (és hazánkban eddig az egyetlen), aki műszaki technológiai területen ERC Advanced Grant-et nyert, amelynek sikerét mutatja, hogy 2020-ban az ERC Proof of Concept Grant-et is elnyerte. A projekt keretében szerszámgépekben nagy sebességgel mozgó vágóélek speciális tervezését lehetővé tevő eszközöket fejlesztettek ki. Ezek az eszközök hozzájárulnak járművek, háztartási eszközök csendesebbé tételéhez, üzemzajának csökkentéséhez. Jelenleg is aktív kutató, az Élvonal - Kutatói Kiválósági Program egyik nyertese (2020-2025). Stépán Gábor iskolateremtő kutató, akinek eddig 17 tanítványa szerzett PhD fokozatot, jelenleg is 4 PhD hallgató munkáját irányítja. Tanítványai között van cégvezető, igazgató, tanszékvezető, 2 MTA doktor, 3 Lendület kutatócsoport-vezető, egy MTA levelező és egy MTA külső tag is.

Stépán Gábor a BME egyik legnépszerűbb oktatója, kiemelkedő a tudománynépszerűsítő tevékenysége. Előadásain sokszor használ bemutató eszközöket, és mindig a fiatalokat leginkább érdeklő aktuális példákon keresztül illusztrálja a fizikai jelenségeket. Többször szerepelt/szerepel különböző tudományos műsorokban különböző médiumokban, mint M1, M5, DunaTV, Kossuth rádió, Katolikus Rádió, a legkülönfélébb műsorokban, mint pl.: Delta, Mindentudás Egyeteme, Multiverzum, Tér-idő, TudásPresszó. A youtube-on több tucat a középiskolásoknak és egyetemei hallgatóknak szóló népszerűsítő előadása található meg. Középiskolai diákoknak folyamatosan népszerűsíti a műszaki és természettudományos pályát.

Stépán Gábor rövid szakmai életrajza

Az 1998-ban alapított és kétévente átadott Bolyai-díjat azzal a céllal hozták létre, hogy az emberek értékrendjében méltó helyre emeljék a tudást és a tudományt, így biztosítva a tudósokat megillető társadalmi elismertséget. A civil kezdeményezésre, magántőkéből létrehozott alapítványi díjat azok a magyar állampolgárságú vagy magyar származású személyek kaphatják meg, akik nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket érnek el a tudományos kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén.

 

A Bolyai-díj kitüntetettjei:

2000 – Freund Tamás neurobiológus, egyetemi tanár[1]

2002 – Roska Tamás villamosmérnök, informatikus, egyetemi tanár[2]

2004 – Bor Zsolt lézerfizikus, egyetemi tanár[3]

2007 – Lovász László matematikus, egyetemi tanár[4][5]

2009 – Ritoók Zsigmond klasszika-filológus, egyetemi tanár[6]

2011 – Perczel András kémikus, biokémikus, egyetemi tanár[7][8]

2013 – Nusser Zoltán állatorvos, biológus, neurobiológus[9]

2015 – Pál Csaba biológus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa[10]

2017 – É. Kiss Katalin nyelvész, a generatív nyelvelméletek és a magyar nyelvészet kutatója.[11]

2019 – Barabási Albert László fizikus, hálózatkutató[12]

2021 – Karikó Katalin kutatóbiológus[13]

 

 

Rektori Kabinet Kommunikációs Igazgatóság

Kiemelt kép, bélyegkép forrása: MTI

Fotók: MTI, Geberle B.