Junior Prima Díjat kapott két fiatal műegyetemi kutató

Ifjú szakemberek, akik nemcsak kimagasló kutatói munkát végeznek, hanem oktatási és közösségépítő tevékenységükkel a magyar tudomány fejlődéséhez is hozzájárulnak.

Kihirdették a Junior Prima Díj „Magyar Tudomány” kategóriájának idei díjazottjait. 10 ifjú szakember munkásságát ismerték el a kitüntetéssel, közülük ketten a Műegyetemen kutatnak.

 

Junior Prima Díj „Magyar Tudomány” kategória

2007-ben a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Prima Primissima Alapítvány létrehozta a Junior Prima Díj „Magyar Tudomány” kategóriáját.

Az elismerést minden évben kiosztják a szakmai zsűri véleménye alapján olyan fiatal, egyetemeken, kutatóintézetekben dolgozó tudósoknak, kutatóknak, akik kimagasló tudományos munkát végeznek, nemzetközi szintű eredményeik vannak, emellett az oktatási és közösségépítő tevékenységükkel a magyar tudomány fejlődéséhez is hozzájárulnak. A nívós elismerés 2 millió forint pénzjutalommal is együttjár.

A Junior Prima Díj 2023-as díjazottjai

Ünnepélyes díjátadó 2023-ban az MTA épületében

Az idén 17. alkalommal kiosztott elismeréseket Erdei Anna, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkár-helyettese, Zátrok Ildikó, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese, valamint Sipos-Tompa Levente, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója nyújtotta át a díjazottaknak.

Az elismerések átnyújtásakor Sipos-Tompa Levente, az MFB elnök-vezérigazgatója a köszöntőbeszédében elmondta, hogy a Junior Prima díjazottak körét az MFB egyfajta közösségként, családként tartja számon, hiszen ők egy kicsit az MFB történetének is részeivé váltak. „Igyekszünk követni pályafutásukat, eredményeiket és biztosítani számukra a nyilvánosságot, hogy ezekről hírt adhassanak az tudomány iránt érdeklődők felé. Mert számukra, számunkra is fontos, ha a tudomány világában feltett kérdéseik nemzetközi szinten sem maradnak visszhang nélkül.”

Junior Prima Díjat kapott Mester Dávid, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (BME VBK) Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék, Spektroszkópia Csoport tudományos munkatársa, a HUN-REN-BME Kvantumkémiai Kutatócsoport munkatársa. Dávid az elméleti kémia területén végez módszer- és szoftverfejlesztést. Legfontosabb tudományos eredményei az elektronikusan gerjesztett állapotok pontos és hatékony leírásához kapcsolódnak. Olyan elméleti módszereket dolgozott ki, amelyekkel többszörösére nőtt a vizsgálható kémiai rendszerek mérete, és lehetővé vált biológiailag és technológiailag fontos molekulák pontos modellezése. Eredményei alapján jobban megérthető a kémiai rendszerek viselkedése, következtetései segítik az új anyagok tervezését többek között a gyógyszerfejlesztés, a környezetvédelem, az elektronika vagy az energiatárolás terén, emellett hozzájárulnak a fény és az anyag kölcsönhatásának még pontosabb megértéséhez. A kutatócsoportban fejlesztett számítógépes program egy nyílt forráskódú, akadémiai célokra ingyenesen elérhető szoftver. A műegyetemi kutató eddigi szakmai pályája során több kitüntetésben is részesült. Elnyerte a Schay Géza- és az Oláh György-díjakat, és számos pályázaton is sikerrel szerepelt már (például „OTKA” posztdoktori kiválósági program, „Tudománnyal fel!” Felsőoktatási Doktorvárományosi és Posztdoktori Kutatói Ösztöndíj).

Mester Dávid szakmai segítője, mentora Kállay Mihály, a BME VBK Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, valamint a tanszéki Spektroszkópia Csoport, illetve a HUN-REN-BME Kvantumkémiai Kutatócsoport és az MTA-BME Lendület Kvantumkémiai Kutatócsoport vezetője.

A Junior Prima Díjra Nyulászi László, a BME VBK Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék egyetemi tanára, Pukánszky Béla, a BME VBK Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék professor emaritusa, valamint Császár Attila Géza (egyetemi tanár, Fizikai Kémia Tanszék, Kémiai Intézet, Természettudományi Kar - Eötvös Loránd Tudományegyetem) ajánlotta Mester Dávidot.

Szintén Junior Prima Díjban részesült Szlancsik Attila, a BME Gépészmérnöki Kar (BME GPK) Anyagtudomány és Technológia Tanszék adjunktusa. Szlancsik Attila kutatásaiban végeselemes szimulációval modellezi valóságot, különös tekintettel az alakítási folyamatokra. Vékony rétegek és miniatűr próbatestek mechanikai tulajdonságait vizsgálja, emellett górcső alá veszi, milyen hatással vannak a mechanikai tulajdonságokra a próbatest mérete és a szemcseszám, ezen vizsgálatokat kristályképlékenységtani számításokkal egészíti ki. Még hallgatóként csatlakozott a korábbi, a BME GPK Anyagtudomány és Technológia Tanszéken zajló, az MTA-BME Kompozittechnológiai Kutatócsoportjához is kapcsolódó tudományos munkához.

Eddigi pályája során fémhabokkal összefüggő kutatómunkát végzett, a gyártástól a fizikai, mechanikai méréseken át a numerikus szimulációkig. A szintaktikus fémhabok rugalmassági tulajdonságait tanulmányozta, ennek során nemcsak mérésekből származó, hanem elméleti megfontolásokra épülő eredményeket is elért. Utóbbiak új utakat nyithatnak meg a szintaktikus fémhabok alkalmazási lehetőségeit illetően, hiszen eddig főként energiaelnyelő alkalmazásokban tűntek fel, az elért eredmények azonban hozzájárulnak szerkezeti anyagként történő alkalmazásukhoz, és az ebből készült szerkezetek méretezésének egyszerűsítéséhez. Szlancsik Attila a kutatómunkája során különböző alumínium mátrixú vas gömbhéjakkal töltött szintaktikus fémhabokat állított elő, majd azokból különböző geometriájú próbatesteket készített. Zömítőkísérletekkel vizsgálta a fémhabok anyagszerkezeti jellemzőit, a mintageometria és a mechanikai tulajdonságok közötti kapcsolatot és a tönkremenetel mechanizmusát.

Mesterségesen is előállította a gömbhéjakkal töltött szintaktikus fémhabok ideális térkitöltésű szerkezetét, majd végeselemes modellezéssel a síklapokkal történő zömítést, tönkremenetelt is szimulálta. Témaválasztásában a fenntarthatóság és környezetvédelem iránti mély belső motiváció is szerepet játszott. Kutatási eredményei jól hasznosíthatók a védelmi iparban is: ugyanis a fémhabok rendkívül nagy fajlagos energiaelnyelő képességgel rendelkeznek. A Szlancsik Attila által kifejlesztett és vizsgált anyagcsalád nagy szerepet játszik a járműiparban is. A modern, nagy értékű gépjárművek ütközésvédelmi rendszereinek fontos részét képezik ezek a rendkívüli energialenyelő képességű fémhabok, amelyek egy esetleges nagy erejű ütközéskor a járműben utazók életét is megmenthetik az ütközés energiájának csökkentésével.

Doktori értekezését is hasonló témakörben készítette: „Szintaktikus fémhabok rugalmas, és nyomóvizsgálatokkal meghatározható képlékeny tulajdonságai és modellezése” címmel 2021-ben. Szlancsik Attila kezdeti tudományos munkáit mentorként segítette Orbulov Imre, a BME GPK dékánja, a BME GPK Anyagtudomány és Technológia Tanszék egyetemi tanára.

Szakmai munkáját több díjjal és elismeréssel is kitüntették: még egyetemistaként megkapta a Pro Progressio Alapítvány Hallgatói TDK Ösztöndíját a BME GPK jelöltjeként, elnyerte a Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat, 2022-ben sikerrel pályázott az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjra, és 4 alkalommal megkapta az ÚNKP fiatal kutatóknak kiírt ösztöndíját is.

A Junior Prima Díjra Czigány Tibor, a BME rektora, a BME GPK Polimertechnika Tanszék egyetemi tanára ajánlotta.

 

TZS-KJ

Fotók forrása: Prima Primissima